A lecke végére a tesztjegyzetekből bizonyítékokra épülő leletet tudsz írni, meg tudod becsülni egy probléma súlyosságát, és a javításokat nem személyes ízlés, hanem felhasználói hatás, gyakoriság, kockázat és ráfordítás alapján rendezed sorba.
Miért nem elég a jegyzet?
A teszt végén tele van a jegyzetfüzeted megfigyelésekkel, idézetekkel és benyomásokkal. A következő lépés nem az, hogy egyenként kijavítod őket, hanem hogy rendszerezed: mi a valódi probléma, mennyire súlyos, és mit érdemes elsőként javítani. A lelet az eszköz, amellyel a nyers megfigyelésből megvitatható, javítható tétel lesz.
A lelet szerkezete
A használhatósági lelet (finding) bizonyítékokkal alátámasztott, feladatra és következményre vonatkozó használhatósági probléma.
Lelet-sablon
Mező
Tartalom
Cím
Rövid, tárgyszerű (nem „rossz”)
Feladat
Melyik feladatban jelentkezett
Megfigyelés
Mit láttunk (hány résztvevőnél)
Következmény
Mit okozott a feladatnak / a felhasználónak
Feltételezett ok
Hipotézis, nem tény
Súlyosság
Lásd lent
Javítási irány
Hipotézis, nem kész megoldás
Kapcsold össze az azonos jelenségeket, de ne olvaszd össze erőszakkal a különböző okokat. Két résztvevő ugyanott akadhat el más elvárással; az eltérés is fontos kutatási eredmény lehet.
Súlyosság
A súlyosság a probléma felhasználói hatásának, gyakoriságának és helyreállíthatóságának becslése. Három tényező alakítja:
Hatás: mekkora a hatás a fő feladatra? (megakadályozza, lassítja, csak zavar)
Gyakoriság: hányan és milyen gyakran futnak bele a releváns használatban?
Helyreállíthatóság: vissza tudja-e állítani a helyzetet a felhasználó, vagy tartós a következmény?
Egy négyfokú skála, amely a gyakorlatban jól használható (Nielsen skálájához hasonló):
Szint
Név
Jelentés
Példa
4
Kritikus
Megakadályozza a feladatot vagy hibás döntéshez vezet
Nem derül ki, hogy a jelentkezés nem sikerült
3
Súlyos
Jelentősen lassít vagy külső segítséget igényel
A jelentkezéseket nem találja meg
2
Közepes
Bosszantó, de megkerülhető
Zavaros szűrő-felirat
1
Kozmetikai
Esztétikai vagy könnyen megkerülhető
Apró igazítási hiba
Ne téveszd össze a látványos és a súlyos problémát. Egy feltűnő animáció zavaró lehet, de egy apró, félreérthető lemondási feltétel nagyobb következménnyel járhat.
Prioritás és javítás
A prioritás a javítások indokolt sorrendje. A súlyosság és a prioritás nem azonos: a prioritás a súlyosságot a megvalósítási ráfordítással és a bizonytalansággal együtt mérlegeli. Minden lelethez írj javítási hipotézist, ne azonnal végleges megoldást. „Tegyük egyértelművé, hogy a foglalás csak a következő lépés után végleges” jobb, mint „tegyünk ide zöld gombot”. A hipotézis szerkezetét a 9. fejezetben részletezzük.
Mérlegelendő:
a várható felhasználói hatás,
a megvalósítási ráfordítás,
a bizonytalanság (biztosak vagyunk-e az okban?),
a más területekre gyakorolt következmény.
A gyors javítás nem mindig a legfontosabb; a nagy hatású, de bizonytalan döntést lehet, hogy újra tesztelni kell.
A leletektől a döntésig
flowchart TD
A["Megfigyelt viselkedés"] --> B["Lelet<br>bizonyítékkal"]
B --> C["Felhasználói<br>következmény"]
C --> D["Súlyosság<br>(1–4)"]
D --> E["Javítási hipotézis"]
E --> F["Prioritás<br>(hatás, ráfordítás, bizonytalanság)"]
Végigvezetett példa: időzóna a Mai programban
Lelet: a résztvevők nem értik, hogy a kiválasztott időpont helyi vagy központi idő szerint jelenik meg (az esemény külföldi online közvetítés). Hatás: rossz időben érkezhetnek, ezért a súlyosság magas (3–4). Gyakoriság: minden tesztelőnél felmerült. Helyreállíthatóság: a lemaradt esemény nem pótolható. Javítási hipotézis: az időpont mellé jelenjen meg a helyszínhez kötött időzóna, és a visszaigazolásban is ismétlődjön. A javítás után új tesztfeladatban ellenőrizhető, hogy a résztvevő helyesen mondja-e meg az időpontot.
Prioritás: kis ráfordítás (szöveg), nagy hatás: első körben javítandó.
Gyakori tévhitek
Állítás
Pontosítás
„Minden lelet egyformán fontos.”
A súlyosság és a prioritás segít a sorrendben; a kozmetikai hiba nem előzheti meg a kritikusat.
„A lelet maga a megoldás.”
A lelet a probléma; a megoldás hipotézis, amit ellenőrizni kell.
„Ha csak egy résztvevő akadt el, nem számít.”
Egy súlyos, nem helyreállítható akadály egyetlen résztvevőnél is jelentős, de a megfogalmazásnál jelezd a mintát.
Röviden
A lelet megfigyelést, feladatot, következményt és feltételezett okot tartalmaz.
A súlyosság a hatás, a gyakoriság és a helyreállíthatóság együttese; a négyfokú skála segít a besorolásban.
A prioritás a súlyosságot a ráfordítással és a bizonytalansággal mérlegeli.
A javítási irány hipotézis, nem kész megoldás.
Ellenőrző kérdések
A leleted megfigyelést vagy véleményt tartalmaz?
Mi a legnagyobb hatású hiba a projektedben?
Melyik javítási javaslatod igényel új tesztet?
Hogyan fogalmaznád a problémát megoldási javaslat nélkül?
Leletek, súlyosság és priorizálás
Célok
A lecke végére a tesztjegyzetekből bizonyítékokra épülő leletet tudsz írni, meg tudod becsülni egy probléma súlyosságát, és a javításokat nem személyes ízlés, hanem felhasználói hatás, gyakoriság, kockázat és ráfordítás alapján rendezed sorba.
Miért nem elég a jegyzet?
A teszt végén tele van a jegyzetfüzeted megfigyelésekkel, idézetekkel és benyomásokkal. A következő lépés nem az, hogy egyenként kijavítod őket, hanem hogy rendszerezed: mi a valódi probléma, mennyire súlyos, és mit érdemes elsőként javítani. A lelet az eszköz, amellyel a nyers megfigyelésből megvitatható, javítható tétel lesz.
A lelet szerkezete
A használhatósági lelet (finding) bizonyítékokkal alátámasztott, feladatra és következményre vonatkozó használhatósági probléma.
Lelet-sablon
Kapcsold össze az azonos jelenségeket, de ne olvaszd össze erőszakkal a különböző okokat. Két résztvevő ugyanott akadhat el más elvárással; az eltérés is fontos kutatási eredmény lehet.
Súlyosság
A súlyosság a probléma felhasználói hatásának, gyakoriságának és helyreállíthatóságának becslése. Három tényező alakítja:
Egy négyfokú skála, amely a gyakorlatban jól használható (Nielsen skálájához hasonló):
Ne téveszd össze a látványos és a súlyos problémát. Egy feltűnő animáció zavaró lehet, de egy apró, félreérthető lemondási feltétel nagyobb következménnyel járhat.
Prioritás és javítás
A prioritás a javítások indokolt sorrendje. A súlyosság és a prioritás nem azonos: a prioritás a súlyosságot a megvalósítási ráfordítással és a bizonytalansággal együtt mérlegeli. Minden lelethez írj javítási hipotézist, ne azonnal végleges megoldást. „Tegyük egyértelművé, hogy a foglalás csak a következő lépés után végleges” jobb, mint „tegyünk ide zöld gombot”. A hipotézis szerkezetét a 9. fejezetben részletezzük.
Mérlegelendő:
A gyors javítás nem mindig a legfontosabb; a nagy hatású, de bizonytalan döntést lehet, hogy újra tesztelni kell.
A leletektől a döntésig
flowchart TD A["Megfigyelt viselkedés"] --> B["Lelet<br>bizonyítékkal"] B --> C["Felhasználói<br>következmény"] C --> D["Súlyosság<br>(1–4)"] D --> E["Javítási hipotézis"] E --> F["Prioritás<br>(hatás, ráfordítás, bizonytalanság)"]Végigvezetett példa: időzóna a Mai programban
Lelet: a résztvevők nem értik, hogy a kiválasztott időpont helyi vagy központi idő szerint jelenik meg (az esemény külföldi online közvetítés). Hatás: rossz időben érkezhetnek, ezért a súlyosság magas (3–4). Gyakoriság: minden tesztelőnél felmerült. Helyreállíthatóság: a lemaradt esemény nem pótolható. Javítási hipotézis: az időpont mellé jelenjen meg a helyszínhez kötött időzóna, és a visszaigazolásban is ismétlődjön. A javítás után új tesztfeladatban ellenőrizhető, hogy a résztvevő helyesen mondja-e meg az időpontot.
Prioritás: kis ráfordítás (szöveg), nagy hatás: első körben javítandó.
Gyakori tévhitek
Röviden
Ellenőrző kérdések