Kutatási kérdés és módszerválasztás

Célok

A lecke végére egy tervezési bizonytalanságot kutatási kérdéssé tudsz alakítani, a kérdéshez arányos kutatási módszert tudsz választani, és fel tudod ismerni, mikor ad egy kutatási eredmény viselkedési bizonyítékot, illetve mikor csak véleményt vagy feltételezést.

Miért kutatunk?

Az első fejezetben megfogalmaztál egy problémát, és kijelöltél néhány kockázatos feltételezést. A kutatás feladata ezeknek az ellenőrzése. Fontos, hogy ne gyűjtsünk adatot csak azért, mert „kutatni kell”. A kutatás akkor jó, ha egy döntés előtt csökkenti a bizonytalanságot. Ha egy kérdésre a válasz nem változtat a terven, akkor nem érdemes feltenni.

A kutatás célja: bizonytalanság csökkentése

Az UX-kutatás (user research) olyan módszerek összessége, amelyekkel a felhasználók viselkedését, szükségleteit és motivációit tanulmányozzuk, hogy megalapozottabb tervezési döntést hozhassunk.

A kutatási kérdés olyan nyitott kérdés, amelynek megválaszolása tervezési döntést befolyásol. Tegyük fel, hogy a Mai program tervezői azt szeretnék tudni, hogyan válasszanak az emberek eseményt. Nem az a hasznos kérdés, hogy „Tetszene-e az embereknek egy új app?”, mert erre könnyű udvarias igennel válaszolni. Sokkal jobb kérdések:

• Hogyan talál ma a hallgató megfelelő programot?
• Milyen információ alapján választ?
• Hol bizonytalanodik el?
• Mi történik, ha nem talál megfelelőt?

Ezekből a válaszokból szerkezeti, tartalmi és interakciós döntések következhetnek.

Mitől jó egy kutatási kérdés?

Egy kérdés akkor jó, ha elég szűk ahhoz, hogy kutatható legyen, de nem sugallja előre a választ. Hasonlítsuk össze:

Gyenge kérdés	Miért gyenge	Jobb változat
„Használnál-e egy ilyen appot?”	Hipotetikus; udvarias igent kapunk	„Mesélj a legutóbbi alkalomról, amikor programot kerestél!”
„Miért nem használják a naptárnézetet?”	Feltételezi, hogy a naptárnézet a probléma	„Milyen módon hasonlítják össze az elérhető időpontokat?”
„Mi a baj az eseményoldalakkal?”	Sugallja, hogy baj van	„Hogyan néz ki egy átlagos keresés az elejétől a végéig?”

A gyenge kérdések közös jellemzője, hogy vagy jövőbeli szándékot kérdeznek (amit az emberek rosszul jósolnak meg), vagy előre eldöntik az okot.

Felfedező, értékelő és mérő kutatás

A kutatás célja alapján három gyakori típust különböztethetünk meg.

Felfedező kutatás akkor kell, amikor még nem értjük a helyzetet. Ilyenkor célok, szokások, akadályok, nyelvhasználat és kerülőutak érdekelnek. Jó módszer lehet a félig strukturált interjú, a kontextusos megfigyelés vagy a meglévő ügyfélszolgálati visszajelzések elemzése. A projekt elején ez a legfontosabb.

Értékelő kutatás akkor kell, amikor már van terv vagy prototípus. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a felhasználó eléri-e a célt, érti-e a tartalmat, megtalálja-e a funkciót. Ide tartozik a használhatósági teszt, a fa-teszt vagy egy kattintható prototípus bejárása. Ezzel a 8. fejezetben foglalkozunk részletesen.

Mérő kutatás azt próbálja megérteni, milyen gyakori valami, vagy összehasonlít két lehetőséget. A kérdőív, az analitika vagy a kísérlet hasznos lehet, de csak akkor, ha a minta és a mérés módja alkalmas a kérdésre. Három beszélgetésből nem lehet százalékot állítani; viszont három hasonló elakadás erős jelzés lehet egy prototípus javításához.

Kvalitatív és kvantitatív adat

A kutatási adat két fő csoportba esik.

	Kvalitatív	Kvantitatív
Mit mutat?	Miért és hogyan történik valami	Mennyi, milyen gyakran
Tipikus módszer	Interjú, megfigyelés, naplóvezetés	Kérdőív, analitika, A/B teszt
Minta	Kicsi (néhány ember), mélyen	Nagy, statisztikai következtetéshez
Erőssége	Új problémák, okok felfedezése	Arányok, trendek, összehasonlítás
Veszélye	Nem általánosítható	Nem tárja fel az okot

A kettő kiegészíti egymást: a kvantitatív adat megmutatja, hol van gond, a kvalitatív megmutatja, miért. Egy féléves hallgatói projektben szinte mindig a kvalitatív módszerek a megfelelők, mert gyorsan, kis erőforrással tanulságosak.

Módszert a kérdéshez válasszunk

A módszer a kutatási kérdés megválaszolására választott eljárás. Az alábbiak a leggyakoribbak:

• Interjú: a múltbeli helyzetek, motivációk és saját szavak megértésére alkalmas. Gyors, rugalmas, de az emberek utólag racionalizálnak.
• Megfigyelés: azt mutatja meg, mit tesz valaki ténylegesen, amikor feladatot végez; gyakran más, mint amit utólag elmond.
• Kérdőív: jól használható nagyobb mintán ismert mintázatok ellenőrzésére, de rosszul tár fel új problémát, mert a kérdéseket előre nekünk kell kitalálnunk.
• Meglévő megoldások vizsgálata (versenytárs- vagy asztali kutatás): megnézed, hogyan oldják meg ma ugyanezt a feladatot mások. Olcsó, gyors, és sok kérdést előre tisztáz.
• Használhatósági teszt: nem azt mondja meg, hogy kell-e a termék, hanem azt, hogy a választott megoldás működik-e a feladatban.

Egy kis hallgatói projektben gyakran a kutatási idő a legnagyobb korlát. Ilyenkor nem a módszerek számát kell növelni, hanem a kérdést kell pontosítani. Három releváns, jól dokumentált beszélgetés többet érhet, mint ötven válasz egy olyan kérdőívből, amely csak azt méri, hogy az emberek elvileg szeretik-e az ötletet.

Kutatási terv minimális formában

Már egy rövid kutatáshoz is készíts egyoldalas tervet. Tartalmazza:

1. A döntést, amelyhez tudás kell.
2. A kutatási kérdéseket és a hozzájuk tartozó feltételezéseket.
3. A résztvevő leírását a feladat szempontjából.
4. A módszert, az időkeretet és az adatkezelés módját.
5. Azt, hogy mi számít elég bizonyítéknak a következő tervezési lépéshez.

Ez nem bürokrácia. Segít elkerülni, hogy az interjú közben hirtelen termékbemutatóvá váljon a beszélgetés, vagy hogy utólag a legemlékezetesebb idézet alapján hozzunk döntést.

Végigvezetett példa: a Mai program kutatási terve

A Mai program csapata az 1. fejezet alapján egy kockázatos feltételezést jelölt meg: „Az eseményoldalakból nem derül ki gyorsan az ár, a kezdési idő, a nyelv vagy a regisztráció.”

• Döntés, amihez tudás kell: milyen adatok legyenek az esemény kártyáján, és milyen sorrendben.
• Kutatási kérdések: Hogyan keres ma programot a hallgató? Milyen információ alapján dönt? Hol és mikor akad el?
• Módszer: négy félig strukturált interjú, egy-egy 25 perc, a legutóbbi keresés felidézésével; kiegészítésül két megfigyelés, ahol a résztvevő egy valódi keresést mutat meg.
• Résztvevők: olyan hallgatók, akik az elmúlt hónapban legalább egyszer kerestek esti programot.
• Adatkezelés: névtelen jegyzetek, felvétel nincs, a jegyzetet a félév végéig őrzi a csapat.
• Elég bizonyíték: ha legalább háromból két résztvevő ugyanazt az adatot említi hiányzónak.

Gyakori tévhitek

Állítás	Pontosítás
„A kutatás célja, hogy igazolja az ötletemet.”	A kutatás akkor hasznos, ha megcáfolhatja vagy módosíthatja a feltételezést is.
„A kérdőív objektív, az interjú szubjektív.”	Minden módszernek vannak torzításai. A kérdőívben a kérdés megfogalmazása és a válaszadók kiválasztása, interjúban a kérdező viselkedése befolyásolhatja az eredményt.
„Kis mintából semmit nem lehet tanulni.”	Általános arányokat nem lehet becsülni, de ismétlődő feladatbeli akadályokat igenis lehet azonosítani.
„A felhasználók megmondják, mit építsünk.”	A helyzetüket, nehézségüket és szavaikat megismerjük tőlük; a megoldás megtervezése a tervező feladata.

Röviden

• A kutatás célja döntés előtti bizonytalanság csökkentése, nem adatgyűjtés önmagában.
• A jó kutatási kérdés nyitott, szűk, nem sugall választ, és tervezési kockázathoz kötődik.
• A módszert a kérdés határozza meg: feltárás, értékelés vagy mérés.
• Kvalitatív módszer az okokat, kvantitatív az arányokat mutatja; kis projektben az előbbi többnyire elegendő.
• Már egy rövid kutatásnak is legyen egyoldalas terve.

Ellenőrző kérdések

1. Melyik tervezési döntésedhez nincs még elég bizonyíték?
2. Miért nem jó kutatási kérdés az, hogy „Használnál-e egy ilyen appot?”
3. Melyik módszer mutatná meg legjobban a jelenlegi kerülőutat a projektedben?
4. Mitől lenne arányos a kutatásod a rendelkezésre álló idővel?